PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság

A társaság fő tevékenysége: megyei területrendezési terv készítése, módosítása, települések településrendezési tervének, valamint módosításának készítése, telepítési tanulmányterv, beépítési terv és javaslat készítése, továbbá szoftverfejlesztés.

         Debrecen Déli Ipari Park telekalakítási javaslata    

Tervező: Palotás Lajos Ybl és Hatvani díjas okl. építészmérnök, vezető településtervező 

Tervezés időpontja: 2010

 deli_ip._park.png

 

A kialakítandó ipari park típusa, létesítésének szempontjai

Az utóbbi 20 év igen elterjedt ipari formája az ipari parkok létesítése, ahol kis és nagyobb vállalkozások csoportos letelepítése átgondolt szempontok szerint történik, amelyek így „kifelé” egységes, flexibilis rendszert képeznek.

Főbb típusok

Elhelyezésük szerint: zöldmezős telepítésű, rehabilitációs rendszerű és többcentrumú.

Szerkezeti formájuk és főbb funkciójuk szerint: belkereskedelmi jellegű, tudományos-innovációs és exportorientált.

A hazai és a helyi adottságok és lehetőségek alapján olyan ipari park típus javasolható, amely kevesebb ráfordítást igényel és megvalósíthatósága is gyorsabb.

A kialakítandó ipari park típusa: többcentrumú, nagyvárosi infrastruktúrára telepített. Ennek lényege, hogy az ipari park jelentős iparral is rendelkező város mellé települ és felhasználja mindazon adottságokat, amelyeket a környezet nyújt. A város több olyan energia, közmű- és egyéb jellegű létesítménnyel rendelkezik, amely beilleszthető az ipari park termelési rendszerébe.

A városban meglévő lehet őségeket még abban az esetben is célszerű felhasználni, amikor az ipari bázis teljesen újonnan épül, mert költségkihatását tekintve a szolgáltató rendszer sokszor többe kerül mint az ipari rész, és gyorsabb beruházási átfutást, illetve munkahelyteremtést lehet elérni.

A tervezett ipari park funkciója kettős: tudományos-innovációs és exportorientált. A korszerű gyártmányok és gyártási eljárások kialakítása és működtetése folyamatos fejlesztést igényel. Az ipari parkba tömörülő kis- és nagyobb vállalkozások nem rendelkeznek saját kutató-fejlesztő részleggel, mert ezt sem folyamatosan foglalkoztatni, sem megfizetni nem tudnák. Ezért a tudományos-innovációs ipari parkok többnyire oktatási és/vagy tudományos komplexumhoz kapcsolódva, azok vonzáskörzetében jönnek létre. Életképességüket a célorientált ipari fejlesztés határozza meg, ami lehet: gyártmány-, gyártás- és technológiafejlesztés, esetleg ismert eljárások (know-how) honosítása. Ezek az innovációs láncelemek egymásra is visszahatnak, célszerű egymásra épülésük gyors eredményeket biztosít. Az innovációs ipari parkok a gazdasági, tudományos és műszaki fejlesztési tevékenységéhez infrastrukturális feltételeket, a vállalkozások működtetésének szakértői támogatását, korszerű információs rendszert, valamint magas színvonalú szolgáltatási hátteret biztosítanak.

A közép-európai országok helyzetét vizsgálva az exportorientáltság szinte minden újonnan telepített ipari park legfontosabb kritériuma. Az EU-hoz való csatlakozás és az oda irányuló exporttermékek az EU előírásai szerint akkor minősülnek hazai terméknek – ezáltal vámkedvezményesnek – ha a termének legalább 50%-a hazai alapanyag-, segédanyag-, illetve munkaerőértéket képvisel.

Az exportra termelés közvetve is befolyásolja a gyártó országok fejlődését, hiszen az export általában magas szintű gyártási eljárásokat és ehhez kapcsolódó minőségű terméket igényel. Már a telepítés időszakában a hazai szintet meghaladó fejlettségi fokot és az ehhez tartozó új technológiák meghonosodását eredményezi, valamint feltételezi a folyamatos fejlesztést is.

A fejleszteni kívánó és a beruházástól sem visszariadó külföldi vállalkozó szívesen fektet be olyan területen, amelynek földrajzi helyzete és törvényei révén jogot szerezhet egy nagy közösség piaci részesedésében.

Az exportra termelő ipari parkok a külföldiek számára is nagy vonzerőt jelentenek, mert új piacok nyílnak meg előttük, emellett élvezik mindazon kedvezményeket, amelyeket az illető ország az exportra kedvezményként meghatároz.

Az ipari park létesítésének általános szempontja

Az ipari parkokban a befektető korszerű, szerkezet-kész létesítményeket vásárolhat vagy bérelhet, amelyet a betelepíteni kívánt technológia követelményei szerint alakít ki, illetve fejez be.

Ez a befektetési forma azért közkedvelt a külföldiek körében, mert a fogadó ország építészeti, építési, környezetvédelmi, engedélyezési, stb. előírásait maga az építő, vagy a generálkivitelező biztosítja, illetve szerzi be. Az új és korszerű infrastruktúra, a szolgáltatások világszínvonalú rendszere és a zárt, biztonságos szervezeti rendszer minden más ipartelepítésnél kedvezőbb feltételeket biztosít.

A befektetőknek és az üzletembereknek természetesen további igényeik, a befogadó országgal kapcsolatban is jól körülírható elvárásaik vannak. Ezek közül a legfontosabbak:

            ·nyugodt politikai viszonyok,

            ·stabil pénzügyi- és gazdasági törvények,

            ·egészséges, környezetszennyezéstől mentes környezet,

            ·vagyon- és személyi biztonság,

            ·külföldi állampolgárok jogbiztonsága,

            ·megbízható adózási rendszer,

            ·világszínvonalú egészségügyi és kulturális intézményrendszer,

            ·belföldi befektetőkkel azonos elbírálás és jogok,

            ·korszerű és udvarias ügyintézés.

Az ipari park bevált termelésszervezési forma. Az ipari park révén a befogadó ország új munkahelyekhez és adóbevételekhez jut, továbbá létrejön egy spontán technológiai transzfer és egy magasabb színvonalú gyártási kultúra is, ami a szemléletváltáshoz is jelentősen hozzájárul.

A külföldi befektető azért fektet be, mert előnyös termelési környezetet és jó piacot remél, javul az exportlehetősége, olcsó és jól képzett munkaerő áll rendelkezésre.

A szolgáltatások szerepe az ipari parkban

Korszerű szolgáltató rendszer nélkül az ipar működésképtelen. Az árutermelés feltétele a sokrétű szolgáltató rendszer. Az árutermelésnek és a szolgáltatásnak együtt kell fejlődnie, de mindig a szolgáltatásnak kell előbbre járnia, hiszen a termeléshez, gyártáshoz szükséges nélkülözhetetlen feltételeket biztosítja.

Megoldható az un. belterjes szolgáltatás, de ez még a hatalmas multinacionális cégeknél sem célszerű: a szolgáltatás akkor gazdaságos, ha egyszerre sok vállalatot, illetve igényt tud kielégíteni, korszerű, nagy kapacitású, tehát gazdaságosan üzemeltethető berendezésekkel.

A szolgáltató hálózatok tulajdonosa lehet az ipari parkot fenntartó intézmény, vagy a szolgáltató egységet megvásárló szervezet. Az értékesítésre, eladásra kerülő létesítményeken belüli hálózatok, vezetékek, készülékek a tulajdonos tulajdonába kerülnek, míg bérletnél a bérbeadó tulajdonában maradnak.

Az iparban a szolgáltatást külön kell választani a gyártástól. A gyártással együtt fejlesztett szolgáltatás nem korszerű és nem gazdaságos, mert csak időszakosan van hasznosítva.

A szolgáltatások komplex rendszerét egy jól szervezett ipari park képes biztosítani. Minél nagyobb egy ipari park, annál kedvezőbbek a szolgáltatási feltételek. A szolgáltatás tulajdonképpen egy önmagába záródó komplex rendszer, hiszen a szolgáltatók is igénylik a működésükhöz szűkséges más irányú szolgáltatást. (Pld. Gázszolgáltató is igénybe veszi a karbantartót, a cég dolgozói pedig az összes humán szolgáltatást.) A szolgáltatási arányokat igen körültekintően kell megszervezni, mert a szolgáltatásban elkövetett bármely aránytalanság akadályozza a termék előállítást.

Az ipari park előnyei

Az ipari park szorosan együttműködik a nemzetközi rendszerekkel, így állandó élő kapcsolat valósul meg a nemzetközi piaccal és a tendenciák is felmérhetők. Az ipari park képviselője lesz a magyar iparnak a külföld felé, ugyanakkor K+F bázisa lesz a belföldi ipari fejlesztésnek. Először itt fog megvalósulni az alkalmazott kutatás gyakorlati felhasználása közvetlenül az iparban.

Az exportra termelésnek elsősorban minőségi feltételei vannak, melyeket a felvevőpiac határoz meg. A nyugati piac egyik fő minőségbiztosítási rendszere (ISO 9000) főleg a német piacokon követelmény, konténerek exportálásánál a Lloyd átvételi rendszerét kell meghonosítani, a petrolkémiai ipar számára exportált termékeknél az API (American Petroleum Institute) tanúsítványok kellenek, stb. Ma még nem alakult ki az exporttermékek piaci összetétele, de fel kell készülni e minőségbiztosító rendszerek elterjedésére az ipari park területén illetve termelési rendszereiben.

Az ipari park a termeléshez felhasználandó alap- és segédanyagokat főleg a hazai piacról fogja beszerezni, ezáltal indirekt módon fejlesztésre serkenti az alapanyagipart is.

Az innováció és a technológiatranszfer célirányosan fog működni. A piacon maradáshoz és új piacok szerzéséhez folyamatos fejlesztésre van szükség, mert szinte összefonódik a termelés a fejlesztéssel és a technológiatranszferen keresztül a betelepült cég automatikusan egy nemzetközi kapcsolatrendszer tagja lesz.

Az ipari park a következő előnyöket jelenti a város és térsége vállalkozói számára:

  • kedvező feltételeket biztosítanak az új, induló vállalkozásoknak,
  • áttekinthetőbbé teszik az ügyintézést,
  • részben átvállalják a jogi képviseletet,
  • fokozzák a gazdasági együttműködést,
  • gyorsítják a vállalkozások hitelellátását,
  • csökkentik a hitelezők kockázatvállalását,
  • csökkentik a konkurenciaharcot,
  • naprakész műszaki és gazdasági ismereteket biztosítanak,
  • tréningprogramokkal a piac igényeinek megfelelő továbbképzést biztosítanak.

Az ipari park kialakításának szempontjai:

- a város területfelhasználási és szerkezeti adottságaihoz igazodó területfel-használás és szerkezet kialakítása,

- szerkezeti kapcsolatok továbbfejlesztése az M35 számú gyorsforgalmi és a 4-es, 47. számú főutakkal,

- a műszaki infrastruktúra adottságaihoz igazodó fejlesztési lehetőségek biztosítása,

- összefüggő zöldterületekkel és telken belüli zöldfelületekkel kedvező zöldfelületi rendszer kialakítása,

- az ütemezhető megvalósítás,

- a kedvező városképi megjelenés.

A főbb szempontok és az ipari park típusa, funkciója alapján a területen különböző nagyságú telephelyek elhelyezésével kell számolni.

A kisebb vállalkozások számára legalább 5.000 m2, a közepes vállalkozások számára legalább 15.000m2, a nagyobb vállalkozások számára 50.000 m2-nél nagyobb telephelyet célszerű kialakítani.

Normatív mutatók

A Győri és a Tiszaújvárosi Ipari Park tapasztalatait és a „a termelés és a területfejlesztés optimális alakítása” (OMFB 1983.) c. kutatási adatait is felhasználva az alábbi normatív mutatókkal célszerű számolni:

            - szállítási igény:         közúti 5-10 t/nap, ha

            - vasúti 2-3 t/nap, ha

            - vízigény:       20-30 m3/nap, ha

            - villamos-energia igény:       300-500 kW/ha

            - gázigény:      50-60 N m3/óra, ha

            - munkaerőigény:       20-30 fő/ha.

Környezetalakítási javaslat
Környezeti adottságok

A tervezési terület természeti tájbeosztása szerint a Nyírség és a Hajdúság tájegység találkozásánál helyezkedik el. Az ipari park területét azonban (talajtani szempontokból) a Hajdúság tájegység déli részének talajviszonyai jellemzik. A terület döntően, mezőgazdasági művelés illetve hasznosítás alatt áll.

A területen nagyobb részt szántó, kisebb arányban gyep, vagy rét-legelő művelési ágba tartozik. Több területrész is van, amely kivett mezőgazdasági major, ipari telephely, vagy tanya terület.

A felszíni viszonyokra a kis domborzati mozgás, a déli-délkeleti lejtés és több ponton mélyfekvés a jellemző. Ez feltételezi, hogy a beépítés tereprendezést (feltöltést) kíván.

A terület északi részén a 47-es útból délnyugat felé leágazik a 0502/1 hrsz.-ú aszfaltozott út, amely jelenleg kiszolgáló útja a Suzuki szalon és a volt szeszfőzde között létesült ipari, kereskedelmi telephelyeknek (autóbontó, haszonvas-gyűjtő telep, K-Szekto Rt. telephelye), valamint a délebbre lévő, volt Kossuth Tsz két telephelyének. A telepek ma már jórészt használaton kívüli, felhagyott létesítmények.

(Az említett feltáró út a tervek szerint az ipari parkot a 47-es elkerülő úttal összekötő egyik jelentős útvonal lesz!)

A 47-es út nyugati oldalán, valamint a 0502/1 hrsz.-ú út északi oldalán halad kisfeszültségű légvezeték.

A terület délkeleti részén halad át a Kondoros-csatorna. Az egész területet egyébként behálózzák a részben még működőképes felszíni vízelvezető árkok.

A tervezési terület északnyugati részében (a 0505/48 hrsz.-ú területen) található egy (valamikori Tsz kezelésben lévő) kút. A kút üzemen kívüli, elhanyagolt környezetű.

Az ipari park településrendezési és környezetvédelmi szempontból ideális környezetben valósul meg. Belterület, vagy védendő létesítmény távol (1000 m-en túl) van a területtől.

Az ipari park szempontjából igen kedvezőek a közlekedési feltételek: a 47-es főút a terület mellett halad el, ez a közvetlen kapcsolat, a 0502/1 hrsz.-ú út révén, amely települési főútként jelent majd közvetlen kapcsolatot a 4-es főúttal, áthalad az ipari parkon, 1 km-nyire van a területtől a repülőtér, 4-500 m-en belül vasúti mellékvonal is található.

Az ipari park ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosítandó, előzetes becslések alapján 12 MW elektromos teljesítményt, 15.0 ezer m3/h gázigényt, 3.5 ezer m3/nap vízigényt, 3.0-3.5 ezer m3/nap szennyvíz-elhelyezési igényt, 2000-2500 t/nap közúti szállítási kapacitást kiszolgáló közlekedési hálózat kiépítését illetve megoldását kell biztosítani.

Éghajlati viszonyaira az Alföld szélsőséges időjárása a jellemző. A tél általában hideg, a januári átlagos hőmérséklet –3 C° alá esik. Jellemző a késői kitavaszodás, gyakoriak a késői fagyok, erősebb éjszakai lehűléssel még nyári időszakban is számolni lehet. A nyár közepesen forró, a júliusi középhőmérséklet 21-21,5 C°.

A napsütés évi összege 2000 óra körüli. A csapadék évi összege 550-600 mm között alakul.

Az uralkodó széljárás ÉK - DNY-i. Az átlagos szélsebesség 4.0 m/s körüli.

A települési környezet kedvező alakítása megkívánja, hogy az ipari park létesítése során :

- kis energia-, és vízigényü, zajszegény, közepes, vagy kevéssé szállításigényes technológiák, tevékenységek kapjanak helyet a területen,

- megvalósuljanak a környezetterheléseket kompenzáló infrastrukturális elemek,

- kialakuljon a területen összefüggő, kondicionáló, védelmi funkciójú zöldfelületi rendszer,

- rendelkezzen a terület a környezetterheléseket folyamatosan nyomon követő (levegőterhelést, talaj-, és vízszennyezést, esetleg zajterhelést regisztráló) monitoring rendszerrel.

Épített környezet

A terület feltárását és felhasználását, a telekalakítást, a telkek felhasználását (építési hely, telken belüli zöldfelület), a közlekedés és zöldfelült kialakítását a - számítógéppel készített - tervjavaslat tartalmazza.

 A tervjavaslat összesen 68 db ipari telephely (telek) kialakításra ad javaslatot az alábbi megoszlásban:

 

 

 Telek és nagysága

 

Sorszám

 

Darabszám

 

Átlagos teleknagyság m2 

 

 Kis telephelyű min. 5.000 m2

 

1-23 és 39

 

24

  

9.181

 

 Közepes telephelyű min.  15.000m

 

24-30, 36-38,

40-46, 53-62

 

27

  

28.231

 

 Nagyobb telephelyű min.  50.000m2

 

31-35, 47-52,

63-68

  

17

  

87.946

 

 Összesen

 

1-68

 

68

 

36.436

 

Az egyes teleknagyságok - az övezeti, előírások betartása mellett - az igényeknek megfelelően változtathatók. A kis telephelyű ipari telkek minimális átlagszélességét az övezeti előírások szerinti minimális oldalkert és az igény szerinti építési hely határozza meg. Az ismert igények alapján az javasolható, hogy a kis telephelyű ipari telkek minimális átlagszélessége legalább 50 méter legyen.

A tervjavaslat tartalmazza a telkek építési helyét (a telkek beépíthető részét). Az építési hely az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen - a védőtávolságok betartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).

A telkekre meghatározott legkisebb zöldfelület a telek területének 25 %-a. A zöldfelületi érték része a telekhatár mentén - a bejáratot kivéve - kialakítandó terv szerinti védőfásítás, mely az övezeti előírásoknak megfelelően 5, 10 illetve 15 méter szélességű.  Így a telkek csatlakozásánál 10, 20 illetve 30 méter széles fásított területrész adódik, mely nemcsak a beépített és burkolt felületeket tagolja, hanem védelmi célú, klímajavító és látványt nyújtó városképi elem is.

A tervjavaslat szerinti telekalakításnál szempont volt az is, hogy a telken belüli védőfásítások sávjai szerkezeti elemként rendszert alkossanak, s így a terület átszellőzése is jobban biztosítható. A telkek alakításánál ezt messzemenően figyelembe kell venni. Ha ez nem így történik, akkor a zöldfelület kialakítása csak részben éri el célját.

A tervjavaslat a telephelyekhez szükséges parkolóhelyek előkertben történő kialakítására ad javaslatot. Amennyiben a szükséges számú parkolóhelyet az előkertben nem lehet elhelyezni, úgy az az oldalkertben és az építési hely egy részének igénybevételével is elhelyezhető. A javaslat a parkolóhelyek számát nem határozza meg, mivel azt az igények szerint kell kialakítani.

A terv azt javasolja, hogy a telkek építési helyei gépkocsival körbejárhatóak lehessenek, s az árufeltöltést, a rakodást jellemzően a hátsókertben kell kialakítani.

 

Ipari gazdasági terület

 

 

Terület m2

 

Arány %

 

 Kisebb telephelyű

 

 

220.343

 

8,9

 

 Közepes telephelyű

 

 

762.236

 

30,8

 

Nagyobb telephelyű

 

 

1.495.078

 

60,3

 

 Összesen

 

 

2.477.657

 

100,0

A 47. számú országos főút nyugati oldalához csatlakozóan településvédelmi erdősáv, a Kondoros csatorna mindkét oldalán partvédelmi erdősáv kialakítását javasolja a terv.

A tervezési terület terv szerinti zöld- és vízfelülete 20,0 ha, mely 6,6 %.

A telken belüli zöldfelület minimális nagysága 247,76x0,25=61,94 ha.

A tervezési terület terv szerinti zöldfelülete –az utak, utcák zöldfelülete nélkül- összesen 81,94 ha., mely 27,0 %.

A közlekedési felületek zöldfelületét (10,5 ha) is számolva az összes zöldfelület 92,44 ha, így a tervezési terület zöldfelületi fedettsége 30,5 %-os.

 

 



 







 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 22
Tegnapi: 146
Heti: 585
Havi: 2 561
Össz.: 85 106

Látogatottság növelés
Oldal: Debrecen DIP
PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság - © 2008 - 2018 - palotasbt.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: mikepércs beépitési terve - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »